Különösebben sohasem vonzott Prága - leszámítva az óváros téren található asztronómiai óratornyot, mert valahányszor láttam róla fotót, egy megmagyárazhatatlan érzés fogott el: nekem Prágába kell utaznom és "találkozni" vele. Számomra ez a csillagászati óra, az Orloj a "kulcs" Prágához.
Annyira csodálatos ez a hely, hogy muszáj valamit átadnom a város atmoszférájából, a Prága-szerelemből, vagyis abból, amit Prága nekem jelent: miközben sétáltunk a meleg fahéjas kürtőskalács illattól gomolygó macskaköves utcákon, elmerengtem a középkori, reneszánsz és barokk épületeken, amik az Időn kívüliségükben magukba zárták a középkor izgalmas és viharos töténelmét, az akkori vallási életet és persze a helyi legendákat.
Még a nyáron csekkoltunk jegyeket mindenfelé, és akkor láttuk, hogy 16.000,- HUF a Ryanair Prágába (most azt nem számolnám bele, hogy egy kómás reggel - miután megkaptuk a novembertől érvényes poggyászszabályzatot - sikerült elsőbbségit vennem egy másik utazás helyett 😂), és rögtön le is foglaltam magunknak. A szállásunk egy airbnb-s garzonlakás volt nagyon olcsón, 20 percnyi tömegközlekedéssel a belvárostól. Nem szeretünk airbnb-zni, de ez volt a legjobb opció, és nagyon pozitív tapasztalat volt. Két barátunk, Kori és Klári, akik szerelmesek Prágába, mindenféle tanácsokkal láttak el minket arra vonatkozólag, hogy mit érdemes megnézni, hol lehet finomat enni stb. Ezeket az információkat leszámítva, ennyire felkészületlenül még sehova se utaztam, annyira zsúfoltak (voltak) a napjaink, hogy konkrétan, munkahelyen, indulás előtt 20 perccel nyomtattam ki egy listát a látnivalókról, térképet, boarding passt stb.
Az első nap reggelén elterveztük, hogy a várba megyünk villamossal, de szerencsére rossz helyen szálltunk le, így feljutottunk a Hanavský pavilonhoz, ahol csodálatos kilátás nyílik a Moldva völgyében elterülő Prágára, (ez a cseh Gellért-hegy 😄) és a kilátó részén lévő art nouveau stílusban épült étteremmel pedig rögtön szerelembe estem. Ennek következtében muszáj volt beülni egy reggelire, ami mi más lehetett volna, mint cseh kolbászkák tormával, kenyérrel forró teával - tökéletes napindító volt, és itt ért az első nagyon pozitív meglepetés: többen is jelezték, hogy a cseh vendéglátósok nem valami barátságosak, sőt!, de ne vegyük zokon, "ők ilyenek", ehhez képest, itt nagyon kedves és vicces volt a pincérünk, ráadásul pár szót magyarul is tudott, teljesen feldobta a napunkat.
Az első nap olyan sokan voltak mindenfelé, hogy összességében kisebb csalódásként éltem meg Prágát: zsúfolásig tele minden a turistákkal, az Orloj is le van még takarva.... És ekkor ért a meglepetés, Szent Vencel, Csehország patrónusának napja alkalmából felfedték az Orlojt az első napunk estéjén, juhuhuuhu. Este el is határoztuk, hogy másnap napfelkeltekor indulunk útnak és nyakunkba vesszük a várost, és ez volt a legjobb döntés. A Lőportorony mellett elhaladva, szerencsénk volt látni egy felemelkedő hőlégballont kissé a távolban, illetve az Óváros téren alig voltak emberek, és a várva várt leleplezett csillagászati óramű pedig ott díszelgett a teljes pompájában a városháza falán 💓. Az 1410-ben készült Orloj nemcsak az időt mutatja, hanem a Hold és a Nap állását, az évszakokat és az állatövi jegyeket az ún. szfératáblán, középen. Az apostolok 9:00-23:00 között óránként vonulnak a kis ablakokban, amit a halált és múlandóságot jelképező csontváz indít el. Az órához kapcsolódó legenda szerint Hanust, az óramestert megvakíttatták a városatyák, hogy ne tudjon hasonlót alkotni más városokban, és az órás utolsó kívánsága az volt, hogy még egyszer láthassa az alkotását, és ezen alkalmat megragadva, el is rontotta, amit a rákövetkezendő 100 évben nem sikerült kiküszöbölni.
A mészkőből épült Károly-híd Prága egyik jellegzetes szimbóluma, a két végét gótikus torony szegélyezi, míg maga a híd két oldalát szentek barokk szobrai díszíti. A híd építtetői tojást és tejet kevertek a cementbe, hogy még erősebben tartsa a hidat alkotó köveket, illetve a velvaryi polgárok pedig keményre főzött tojást küldtek, hogy megszilárdítsák a híd kőpilléreit.
A várban többféle belépőt is lehet vásárolni, mi a "Circuit B"-t választottuk, ami érvényes volt a Szent Vitus székesegyházba, a Szent György Bazilikába, a Régi Királyi Palotába és az Arany utcácskába. Természetesen a legutolsó állomás miatt döntöttünk úgy, hogy körbejárjuk a Hradzsint, mert az elbűvölő kis házaival, berendezéseivel és kiállításaival a vár ékszerdoboza. A gótikus Szent Vitus székesegyház belépős részét egyszer érdemes megnézni, és persze nyitásra érkezni, mert a még a gyóntatószékkel is pózoló turisták hada nem teszi élvezetessé a látogatást, arról nem is beszélve, hogy gyönyörűek a színes jeleneteket ábrázoló ablakokon áttörő reggeli napsugarak, ahogy a szivárvány minden színében a falakra verődnek.
A Régi Királyi Palota ablakain keresztül pedig csodálatos panoráma nyílik a városra, bár némiképp beárnyékolja a tudat, hogy a második prágai defenesztráció (aka ablakból kidobás) színhelye volt.
A Szent György Bazilika, ami a neve ellenére, a méretéből adódóan inkább egy egyszerű román stílusú templom, és van egy oda nem illő elem, az a bizarr oszladt test-csontvázszobor, ami a kriptában áll jobb oldalt. A legenda szerint a szobrász féltékenységből meggyilkolta Brigittát, a szeretőjét, és a halálra ítélt művész a kivégzés előtt szobrot készített az áldozatáról, abban az állapotban megörökítve, ahogy rátaláltak.
Az Arany utcácska, a Zlatá ulička prágai vár mesebeli kis utcája, ahol manierista stílusban épült miniatűr házacskák sorakoznak, amikben a vár íjászai voltak elszállásolva eredetileg. A legenda szerint II. Rudolf idejében alkimisták laktak és kísérleteztek itt, akiknek az volt a feladatuk, hogy rájöjjenek az aranycsinálás titkára, és innen ered az utca neve is, meg talán az "arany Prága" kifejezés is egy másodlagos értelmezés szerint. A 14-es számú házban élt a híres prágai jósnő, a 12-esben Josef Kazda, amatőr filmtörténész, aki a II. vh. idején a kortárs cseh filmeket rejtette el (itt az egyik szoba vetítőteremként működik, és be lehet ülni korabeli cseh néma filmeket nézni - zseniális!), a 22-es számúban pedig a híres cseh író Franz Kafka lakott. Jelenleg pár házacska korhűen van berendezve, mások boltként funkcionálnak, illetve a házak tetején lévő folyosón lovagi fegyverarzenál kiállítás van, és persze található kínzókamra is...
A várban többféle belépőt is lehet vásárolni, mi a "Circuit B"-t választottuk, ami érvényes volt a Szent Vitus székesegyházba, a Szent György Bazilikába, a Régi Királyi Palotába és az Arany utcácskába. Természetesen a legutolsó állomás miatt döntöttünk úgy, hogy körbejárjuk a Hradzsint, mert az elbűvölő kis házaival, berendezéseivel és kiállításaival a vár ékszerdoboza. A gótikus Szent Vitus székesegyház belépős részét egyszer érdemes megnézni, és persze nyitásra érkezni, mert a még a gyóntatószékkel is pózoló turisták hada nem teszi élvezetessé a látogatást, arról nem is beszélve, hogy gyönyörűek a színes jeleneteket ábrázoló ablakokon áttörő reggeli napsugarak, ahogy a szivárvány minden színében a falakra verődnek.
A Régi Királyi Palota ablakain keresztül pedig csodálatos panoráma nyílik a városra, bár némiképp beárnyékolja a tudat, hogy a második prágai defenesztráció (aka ablakból kidobás) színhelye volt.
A Szent György Bazilika, ami a neve ellenére, a méretéből adódóan inkább egy egyszerű román stílusú templom, és van egy oda nem illő elem, az a bizarr oszladt test-csontvázszobor, ami a kriptában áll jobb oldalt. A legenda szerint a szobrász féltékenységből meggyilkolta Brigittát, a szeretőjét, és a halálra ítélt művész a kivégzés előtt szobrot készített az áldozatáról, abban az állapotban megörökítve, ahogy rátaláltak.
Az Arany utcácska, a Zlatá ulička prágai vár mesebeli kis utcája, ahol manierista stílusban épült miniatűr házacskák sorakoznak, amikben a vár íjászai voltak elszállásolva eredetileg. A legenda szerint II. Rudolf idejében alkimisták laktak és kísérleteztek itt, akiknek az volt a feladatuk, hogy rájöjjenek az aranycsinálás titkára, és innen ered az utca neve is, meg talán az "arany Prága" kifejezés is egy másodlagos értelmezés szerint. A 14-es számú házban élt a híres prágai jósnő, a 12-esben Josef Kazda, amatőr filmtörténész, aki a II. vh. idején a kortárs cseh filmeket rejtette el (itt az egyik szoba vetítőteremként működik, és be lehet ülni korabeli cseh néma filmeket nézni - zseniális!), a 22-es számúban pedig a híres cseh író Franz Kafka lakott. Jelenleg pár házacska korhűen van berendezve, mások boltként funkcionálnak, illetve a házak tetején lévő folyosón lovagi fegyverarzenál kiállítás van, és persze található kínzókamra is...
A zsidó negyedben több zsinagóga is található, és ide köthető Löw csodarabbi nevéhez fűződő Gólem (agyagember) készítése. A rabbi a Moldva folyó partjáról származó agyagból homunculust formált, amit a Kabbala titkos tanainak alkalmazásával életrekeltett oly módon, hogy a szájába egy Isten nevével ellátott varázserejű papírt helyezett, és csak akkor vált újra agyaggá, ha eltávolította ezt a papírdarabkát. A gólem hétközben feladatokat látott el, illetve védelmül szolgált a prágai zsidóság számára. A zsinagóga közelében van egy kis hely, ahol gólem alakú vaníliás kekszet is lehet venni, természetesen muszáj volt szuvenírbe hazahozni pár csomagot 😁
És utoljára, de nem utolsó sorban, az egyik legjobb hely, a Speculum Alchimiae Museum! II. Rudolf német-római császár érdeklődött az alkímia, a csillagászat, az okkultizmus és egyéb tudományok iránt, ennek következtében híres tudósokat gyűjtött maga köré, mint például a matematikus-csillagász Keplert, így neki köszönhetően "virágzott" az okkultizmus az országban. Prága második legrégebbi házában, illetve inkább annak pincerendszerében egy alkimista laboratórium működött, ami összeköttetésben van a városházával és az Orlojjal is. A műhely szintén a zsidó negyedben található, mivel míg a keresztények démonizálták az alkímiát, addig a zsidók sokkal elfogadóbbak voltak az efféle titkos tudományokkal szemben. A múzeum korhű bútorokkal van berendezve és jól illusztrálja, hogyan zajlottak az alkímia folyamatai. De erről nem szeretnék hosszasan írni, mert el kell menni, látni a helyet és meghallgatni a hozzáfűződő történetet 😊
Akit érdekel Prága történelme és legendái, javaslom, hogy olvassa el Karel Krejci Prága legendái c. könyvét.
Akit érdekel Prága történelme és legendái, javaslom, hogy olvassa el Karel Krejci Prága legendái c. könyvét.
