Ezúton kívánok minden kedves olvasómnak szeretetteljes, finomságokban és történetekben gazdag, varázslatos karácsonyt! 💗
2020. december 24., csütörtök
2020. december 20., vasárnap
Pisztáciás és aszalt sárgabarackos-marcipános bejgli
Chriiiiiistmas is around the corner!!!! Szeretem a karácsony apró mozzanatait, amik szertartásos jelleggel bírnak - legalábbis számomra: tollat ragadni, és írni a családnak, rokonoknak, elkezdeni csomagolni az ajándékokat, elolvasni mindig ugyanazokat a karácsonyi történeteket, megnézni a kedvenc karácsonyi filmeket, és persze készülni bonbonokkal/ sütikkel. Bejgli nélkül nincs karácsony, ugye? A hagyományos diós, mákos verziók helyett, idén is más ízeket részesítettem előnyben. A gluténmentes bejgli tészta recept ITT olvasható. A tésztából két kisebb bejglit készítettem:
Hozzávalók a töltelékekhez:
80 gr pisztácia
20 gr mandula
60 gr cukor
kávés kanál vanília esszencia
víz
Aszalt sárgabarackos-marcipános:
200 gr marcipán
pár db aszalt sárgabarack
2020. december 13., vasárnap
Diós-fügés bonbon
Elérkeztünk advent harmadik vasárnapjához, ami ebben az évben Luca napjával esik egybe. A Luca a latin lux fény szóból ered. Biztos mindenki hallott már valami magyar népszokást vagy hiedelmet, ami ehhez a nphoz köthető. Emlékszem, gyerekkroomban a nagymamám mesélt pár népszokást, az egyik ilyen a Luca-szék készítése: Luca-naptól kezdve lehetett faragni többféle fából és háromlábúnak kellett lennie, és minden nap szükséges volt rajta alakítani, hogy szentestére elkészüljön. "Úgy tartották a régi öregek", hogy aki erre a kis székre rááll, az meglátja a falu boszorkányát. És itt nem is ér véget a történet, mert a dühös, inkognitótól megfosztott boszorkány üldözőbe veszi az illetőt, és két módszer van a megmenekülésre, ha Luca-szék készítésre adnád a fejed: fehér krétával körbe rajzolod magad, kvázi varázskört létrehozni, vagy mákot viszel magaddal, és menekülés közben a földre szórva időt nyersz magadnak, mert a boszorkánynak fel kell szednie a mákot szemenként. Több Luca-napi szokás is a párválasztáshoz, vagyis inkább a szerelmi jósláshoz kapcsolódik, az egyik ilyet, amit a nagymamám is kipróbált, az az almás verzió: végy egy almát, amit szenteste az élféli misén eszel, és az első férfi, aki hozzád szól, annak a nevét fogja viselni a jövendőbel is, hát az én nagymamámra rá is szólt Sándor bácsi: "Bözsiiii, templomban nem eszünk almát, teszed el azonnal?!". A véletlen műve, vagy sem, a nagypapám is Sándor lett :)
A dió nagyon jól passzol ízben a fügéhez, és egyszerűen elkészíthető lekvárral, illetve az ínyencek fűszeres chutneyból is készíthetik.
200 gr 70%-os étcsoki
75 gr füge lekvár vagy fűszeres füge chutney
- A bonbonformát lila és arany lüszterporral díszítem, a lila szimbolizálja a fügét, az arany pedig a diót. .
- A temperálás beoltós csokoládé 2/3 részét megolvasztom, majd az 1/3 részét is hozzáadom, és amikor elolvad, beleöntöm a formába, jól megrázogatom, hogy a légbuborékok a felszínre kerüljenek, ezt követően megfordítom, hogy a felesleges csokoládé mennyiség a bonbon mélyedésekből egy sütőpapírra csepegjen, a forma tetején lévő felesleges csokit egy spatula segítségével húzom le. Ezt követően a formában egy vékony csokoládéréteg marad, vagyis a csokoládéburok, amit 20 percre hűtőbe teszek.
- A füge lekvárt/chutneyt egy kis lábasban megmelegítem, és elkeverem benne a darált diót, és a vanília esszenciát, ezt követően pedig lehúzom a tűzről, és hagyom kihűlni. Ha kihűlt habzsák segítségével megtöltöm a mélyedéseket úgy, hogy egy kis helyet hagyok a bonbontalpaknak. A töltelékkel együtt is hűtőbe teszem, hogy kicsit megszilárduljon/bőrösödjön a töltelék.
- A maradék csokoládét visszaolvasztom, és lezárom vele a mélyedéseket, a felesleget egy spatula segítségével lehúzom, és újra hűtőbeteszem, hogy megszilárduljon.
Ezt a csodálatos skót mesét érdemes megnézni a csillagképek és a sarkifény keletkezéséről:
2020. december 9., szerda
Interjú
A céges belső hírlevélben rendszeresen 1-1 kollégával készült interjú jelenik meg, amiben a hobbi van fókuszban, és karácsony kapcsán én voltam a soron, amit meg is osztok alább :)
2020. december 6., vasárnap
Spekulatius krémes bonbon
Advent második vasárnapjára és egyben Szent Miklós napjára egy jó kis spekulatius krémmel töltött bonbont hoztam. Remélem, idén is mindenki jól viselkedett (persze nem mintha sokat lehetett volna rosszalkodni itt a karanténos időkben), tiszta csizmával, finom keksszel és tejjel várta a hosszú utat megtett Mikulást.De ki is az a Mikulás? Eredetileg a katolikus vallás egyik védőszentje, Szent Miklós, ezért is ábrázolják olykor pásztorbottal, palástban és püspöksüvegben. A magyar néphagyományban megjelenő Mikulás alakja német hagyományokra vezethető vissza. A középkorban szerepjáték eljátszásával elevenítették meg Szent Miklós tetteit, és ebből alakult ki, hogy egy apó piros köpenyt öltve házról házra járt, és "vizsgáztatta" a gyerekeket, a jók kisebb ajándékokat kaptak, míg a rosszak fenyítést vagy büntetést. A modern kori Mikulás december 5-én éjjel- december 6-án hajnalban érkezik, és a jó gyerekek ajándékot, míg a rosszak virgácsot kapnak, persze az ablakba kihelyezett, kitisztított kis csizmácskákba. A Mikulás segédje, vagyis inkább ellenpólusa a krampusz, aki amolyan ijesztő ördögféle alak, akinek feladata a rossz gyerekek rémisztgetése és megbüntetése. Persze ma már mindenféle hatás és jellemző éri a Mikulást, lehetnek segítői manók, elfek, angyalok, és általános elképzelés, hogy Lappföldön él a szánját pedig rénszarvasok húzzák.
Hozzávalók:
- A bonbonformát ezüst, kék és óarany lüszterporral díszítem.
- A csokoládét szokás szerint temperálom a burokhoz, majd a formát beteszem 20 percre a hűtőbe.
- A fehércsokit ledarálom, hozzáadom az olajt és vanília kivonatot, végül pedig a darált spekulatius kekszet, és annyi vizet, hogy folyós masszát kapjak, és hagyom folyósra, mert be fog sűrűsödni egy kicsit.
- Újra temperálom a maradék csokoládét, és lezárom vele a bonbonok alját.