Tihany szerelem

Aki ismer, tudja, hogy Tihany nagyon a szívem csücske, ha lehetne, instant odaköltöznék. Már párszor megfordultunk a félszigeten, és írtam is korábban róla ITT, így most csak pár információt és benyomást osztok meg az olvasóval.

Tihany a XVI. század végéig sziget volt a Balaton közepén, ugyanis a tó vízszintje méterekkel magasabb volt a jelenleginél, és a tóba nyúló félsziget nyakát víz borította, ennek következtében csak csónakkal lehetett megközelíteni.

Tihany tényleg olyan, mint valami elvarázsolt tündérsziget, ahol a Balaton türkiz színű vizében a tó tündére, Sió lakik, a gyíkok és a szitakötők mini sárkányként cirkálnak földön és cikáznak a levegőben, a Csúcs-hegy és az Apáti-hegy pedig úgy tornyosulnak masszívan az ég felé, mintha gyomrukban óriások álmát vigyáznák.

A Levendula Manufaktúra működtetésében az Illatok Háza nagyon szuper – ott jártunkkor még tesztüzemben működött – „Illatos Időutazás Kiállítás” c. tárlatnak ad otthont, ami a tihanyi levendula történetét mutatja be nagyon dizájnos kiállítási elemekkel és fotókkal, informatív körbevezetéssel, a szappankészítő műhely bemutatásával, láthatjuk a padláson száradni a levendulacsokrokat, az emeleten pedig a vintage stílusú Enteriőr Shopban és Parfümériában pedig jól be is vásárolhatunk. Nagyon ajánlom mindenkinek, mert Tihany és a levendula fogalma összefonódott, de azt kevesen tudják, hogy a gyógynövény csak alig egy évszázada fordul elő a félszigeten. A honosítás a neves gyógynövénykutató, dr. Bittera Gyula nevéhez fűződik, aki felismerte, hogy a Tihanyi-félsziget félmediterrán klímája hasonlóan alkalmas lehet levendulatermesztésre, mint Dél-Franciaország tengerhez közeli területei, ahol a híres francia levendula ültetvények is találhatóak. Bittera 1926-ban bérbe vett egy nagyobb legelőterületet illóolaj növénytermesztés céljából a tihanyi bencésektől, akik maguk is elkezdtek levendulát termeszteni a későbbiekben. A Csúcs-hegy napos oldala és megfelelő minőségű talaja kiválóan alkalmas volt levendulatermesztésre, azonban előkészítő folyamatokat igényelt: ki kellett szedni a földből a köveket, kiirtani a bozótost, és az Apátság kérésére mandulafákat kellett a levendula közé ültetni (végre megtudtuk, mit keresnek a mandulafák a levendulásban). Bittera a szaporítóanyagot Franciaországból hozta, és az 1926-os levendulatelepítés pár év kitartó gondozásával meghozta gyümölcsét, vagyis ebben az esetben inkább illatos virágait. Mivel a levendulát kizárólag illóolaj lepárlására termesztették, így Bittera készíttetett 3 réz lepárlót a feldolgozásra, amit a levendulamező közelébe szállíttatott, mert a közvetlen és azonnali feldolgozást, lepárlást tartotta a legeredményesebbnek az illóolaj magas minőségű kinyeréséhez.

Fotók az illatos időutazásról:

 

Szerzemények a Levendula Manufaktúra boltjaiból: a levendulacsokor alap (palántát szerettem volna, de tekinteve a 35 fokot, és hogy egy darabig nincs lehetőségem elültetni, le kellett róla mondanom), jázminos, levendulás és bio fahéjas-narancsos szappan (ennek a nagy részét már elajándékoztam), és a cseresznyés parfüm mini kiszerelésben - variáltam a jázminos és a cseresznyés között, mert korábban jázmin parfümöm volt, amit imádtam, de a cseresznyés olyan fás, orientális hatású volt, hogy az az érzésem támadt, mintha gyümölcshúsától megvált cseresznyemagokat szárítottak volna ki hozzá a tihanyi napsütésben, és ezek az apró maghéjak magukba zárták a levendulamezők, a tó vizének és az erdő fáinak frissességét minden illatával együtt, és ezt párolták le valami titokzatos módon, így hát, ez lett az "utazós" parfümöm. Igazából már alig várom már a karácsonyi vásárt, hogy a Vörösmarty téren vagy bazilikánál lévő sátruknál szert tehessek az egyik kincsekkel teli, diótörős ajándékdobozra.

Az egyik nap a Belső-tó körül sétáltunk, igaz csak este 7 körül, mert akkor is még 31 fok volt, de a látvány miatt megérte: sűrű nádas, legelésző szürkemarha gulya, ürgefütty, a felkelő Hold és egy, a Nyereg-hegy felett felemelkedő hőlégballon kísérte az utunkat, miközben csodálatos látvány nyílt Tihanyra.

A másik nap Bittera Öreg levendulását, a Csúcs-hegy oldalában céloztuk meg, de a leágazásnál rossz felé vettük az irányt, így az Őrtoronynál lyukadtunk ki az Apáti-hegyen. Ha már ott voltunk, felmentünk a kilátóba, hogy végig pásztázzuk a Balatont, a Belső- és a Külső-tavat és persze Tihanyt, és itt realizáltuk, hogy ez bizony tényleg tündérország. A kilátó mellett, az Öreg levendulás irányában kicsi, kőhalom „erdőt” pillantottunk meg, amiről nekem egyből a skóciai Fairy Glen jutott eszembe, ahol ezeket a hely tündéreinek építik ajándék gyanánt, ekképpen raktam egy kicsi kőhalmot a mi balatoni tündérünknek, Siónak is.

A Levendula Fagylaltozó a kedvencem, de itt tartózkodásunk alatt rövid időre átszoktunk az apátság tövében található Bodza Fagylaltozóra, mert nem tudtam leszakadni a narancsos étcsokoládé fagyijukról, ami tejmentes és ráadásul még gluténmentes tölcsérük is volt, de még szintén említésre méltó a bodza, a homoktövis, a mentás málna, igazából mindegyik.

Az Apátsági Rege Cukrászda kilátása páratlan, persze a hely nem olcsó, de egyszer mindenképpen el kell ide jönni és sütit enni, közben pedig gyönyörködni a Balatonra nyíló panorámában, levendulás krémest enni és hallgatni a háttérben szóló kellemes muzsikát, érdemes nyitásra érkezni a tömeg elkerülése érdekében.

És a kedvenc helyünk a Tündérsziget, ahol reggelit a nap bármely időszakában ehetsz, van gluténmentes, paleo etc. kínálat, nagyon hangulatos hely és kedves a kiszolgálás… és persze ejtsünk szót a levendulás fröccsről, mert az itteninek párja nincsen.

Még anno az egyik könyvesbolti barangolás alkalmával találkoztam a Helka-trilógia történetével Nyulász Péter tollából a mese részlegen (hát, hol máshol?!), és beleolvastam: Balaton, Tihany, tündérek, és nyilván egyből a kosaramban landolt. Bányász Attila nagyon jó összefoglalót írt ITT, így aki Helka és a Balaton legendáinak a nyomába szeretne eredni, ajánlom első körben ezt, majd természetesen a könyvek elolvasását.

Viszlát, Tihany! Találkozunk szeptemberben!

Képes és videós összefoglaló:

Napfelkelte az erkélyünkről

Tihany, Batthyány utca

Vörös szitakötő / Red dragon(fly)

Ez a kedvenc kis házikóm a Borsos Miklós téren

Tihanyi Bencés Apátság

Tihanyi Bencés Apátság

Tihany, Kossuth Lajos utca

Levendula Manufaktúra bolt, Tihany, Kossuth Lajos utca

Levendula Manufaktúra bolt, Tihany, Kossuth Lajos utca

Levendula Manufaktúra bolt, Tihany, Batthyány utca

Levendulás-roses bonbon

Levendulás-roses bonbon

Még Tihanyban ivott Roland levendulás-rose fröccsöt, és onnan jött az ötlet, hogy ezt az ízkombinációt bonbon formájában is ki kell próbálni. Annak, aki szereti a levendulát, nem fog csalódást okozni ez a bonbon, mert a rose és a levendula a krémes étcsokoládéval tömény ízorgia. Ennek tükrében nem is csoda, hogy újabb bonbon került fel a kedvenceim listájára. 

Hozzávalók:

Krém:

100 gr étcsokoládé

0,5 dl levendulaszirup/szörp

0,5 dl rose

Csokoládé burok:

200 gr étcsokoládé

2 gr porított kakaóvaj

Díszítés:

2 teáskanál porított kakaóvaj

késhegynyi gyöngy lila lüszterpor

A krémmel töltött leheletnyi vékony csokoládéburok 

Elkészítés:

1. Először a krémet készítjük el: a csokoládét felolvasztjuk vízgőz felett, és  fokozatosan hozzáadagoljuk a levendulaszirupot, amíg a csokoládé fel nem veszi teljesen az egész folyadékot, majd ezután a roseval is ugyanígy járunk el. Félretesszük hűlni. 

2. A díszítéshez a kakaóvajat felolvasztjuk, majd hozzákeverjük a lüszterport, és temperáljuk. Gumikesztyűben az ujjunkkal random össze-visszamaszatoljuk a forma belsejét, majd hagyjuk megszilárdulni.

3. A csokoládét temperálom a burokhoz, formába öntöm, lecsepegtetem a felesleget, és hűtőbe teszem szilárdulásig. Ezt követően megtöltöm a krémmel, és hagyom egy kicsit megbőrösödni, majd a maradék csokit újra felmelegítem, és lezárom vele a bonbont.

Levendulás cupcake

Citromos-Levendulás cupcake

A múltkori levendulás cupcake egy másik verzióját készítettem el ma. A muffin tésztájába kókuszolajat öntöttem, hollandkakaópor helyett egy citrom reszelt héját és levét kevertem el, a krémhez pedig kékes lila árnyalatú folyékony ételszínezéket használtam, és így már tényleg igazi pasztell lila színe lett. És ha már levendulás cupcake, akkor csináltam is hozzá gyors tempóban 1,5-2 dl szirupot, hogy levendula szörppel még istenibb legyen.

Erre a kézzel festett vintage levendulás mintájú teás csészére egy százforintosban bukkantam rá ma reggel útban a piac felé. Sajnos nem volt olcsó, de szerelem volt első látásra, nem volt mit tenni, hazajött velem...

Most kisebb méretű muffin formát használtam, így maradt egy adag tészta, amit mini tortaformába raktam, és szintén telenyomtam a tetejét krémmel.

Levendulás keksz

Citromos-Levendulás keksz

Már a Tihanyos posztomban is írtam, hogy nagyon ízlett a Tündérszigetben készült levendulás keksz, és ki is fogom próbálni a receptjüket egy kis citrommal felturbózva.

Hozzávalók:

20 dkg liszt

15 dkg porcukor

15 dkg vaj/margarin

2 tojás

fél sütőpor

szárított, morzsolt levendula

1 citrom reszelt héja

Összegyúrjuk a hozzávalókat, majd ha jó alaposan eldolgoztuk, akkor a hűtőbe tesszük pihentetni. A recept azt írja, hogy egy éjszakára kell, de én csak 1 órára raktam be, és teljesen jó volt így is. Ezután kivesszük, újra átgyúrjuk, majd kinyújtjuk - de nem túl vékonyra, különben kiszárad, és ropogtatós lesz -, és kiszaggatjuk tetszőleges formával. 180 fokos előmelegített sütőbe tesszük, és addig sütjük, amíg a kekszek megemelkednek, és a szélük elkezd pirulni. A végeredmény isteni, a citromos-levendulás illat bejárja a házat! Mi eper- és meggylekvárral ettük, de olvasztott étcsokiba mártva is szuper!

Levendulás étcsoki fagyi

Levendulás csokoládé fagylalt (tejmentes)

Még március-április környékén bevásároltam mindenféle édes tölcsért, sima tölcsért, ha eljön a nyár, akkor megcsinálom a kedvenc levendulás étcsokis fagyimat házilag. Az eredeti recept itt található, ezt variáltam át tejmentesre. Kicsit féltem, hogy a kókusztejszín és a kókuszos mandulatej miatt túlságosan dominálni fog a kókuszíz, de szerencsére finom levendulás-csokis íze lett. Annyira jól sikerült, hogy rögtön megbántam, hogy nem egyből dupla adaggal indítottam, na de majd legközelebb. A meleg idő miatt azt hiszem szezonális szinten, fagyi projektbe vágok, és jövőhétvégén folytatom is a másik nagy kedvencemmel, a pisztáciás fagyival. 

Hozzávalók:

10 dkg étcsoki

2 dl cocomas

2 dl kókuszos mandulatej

4 tojássárgája

4-6 levendulaág

3-6 kanál cukor

A cocomast és a 2 dl növényi tejet összeöntöm egy lábasba, és beletördelem az étcsokoládét (2/3 arányban 70,5%-os belgacsokit és 1/3 arányban pedig 73%-os Ritter ecuadori csokit használtam ), majd hozzáadom a 3 részre vágott levendulaágakat, és addig melegítem, amíg homogén massza nem lesz belőle. Nagyon illatos csokoládémasszát kapunk, és hogy rendesen átvegye a virágaromát, benne hagyom a levendulát kb. 5 percig, addig megcsinálom a tojásos részt. Szétválasztom a tojássárgáját, és hozzáadom a 6 kanál cukrot (nyilván kisebb kakaó szárazanyag tartalmú csokihoz kevesebb cukor kell), és addig keverem robotgéppel a tojást, míg el nem olvad benne a cukor, és habos nem lesz. Ezt követően leszűröm a csokit, közben a szűrőbe jól belenyomkodóm a virágot, hogy a csoki lecsepegjen a levenduláról. Majd folyamatos keverés közben hozzáadom a tojáshabot egy lábasban, és kis lángon állandó kevergetés mellett besűrítem. Ha kihűlt (hideg vízbe állítva gyorsítottam a folyamatot), akkor berakom egy műanyag keverőtálban a fagyasztóba, majd fél óránként előveszem, hogy átkeverjem robotgéppel, és ezt addig ismétlem, amíg a megfelelő jégkrém állagot el nem éri. Nehéz kivárni, de ezt követően fagyis kanállal (ezt még be kell szereznem) kiadagolhatjuk a gombócokat a tölcsérekbe. Persze, ha az embernek van fagyi gépe, akkor ennél jóval egyszerűbb a dolga, és még krémesebb állagú fagyit is kap.