Prágáról már korábban írtam ITT, de ez a mostani áprilisi utazás nagyon különleges volt, és nemcsak azért, mert ez volt a szülinapi ajándékom, hanem azért is, mert végérvényesen Prága lett a kedvenc városom: olyan, mint egy kis kincsesláda, tele mindenféle meglepetéssel, és azok a legjobb kincsek, amiket újra és újra kivesz belőle az ember, mert mindig képes más-más arcát megmutatni.
A város húsvéti díszletet öltött, ami főként a nagyobb tereken megjelenő húsvéti vásárokban teljesedett ki: nyuszkák és tojások virítottak a kolbász és kürtőskalács bódék oldalán. Alig várom, hogy a prágai adventi vásárt is lássam, bevallom, már visszaérkezésünk után a repjegyeket nézegettem, annyira olcsó és könnyű kijutni egy hosszú hétvégére, hogy szinte bármikor beiktatható.
1. Óvárosháza - Orloj
Most végre felmentünk az óvárosháza tornyába, és mondanom sem kell, Prágát madártávlatból is látni kell, napközben és éjjel is!
Az első emeleten található Szűz Mária kápolnában a minden órában vonuló apostolokat is meg lehet nézni belülről, ahogy két körben forogva útjukra indulnak, hogy a torony külső, két kis ablakában megjelenjenek a Halált megszemélyesítő csontváz hívására, ahogy forgatja a homokórát, így szimbolizálva, hogy képes megállítani az Idő folyását, és egyúttal emlékeztetve minket, halandókat az élet múlandóságára. A kápolnát 1381 -ben szenteltek fel, és minden nap templom szolgálatot biztosított a tanácskozások előtt, illetve a városházán fogva tartott halálra ítéltek is ide járulhattak a kivégzésük előtt.
A régi tanácstermet sikerült megőrizni a XV. század eleji formájában a gótikus faragott bútoraival együtt, míg a Brožík díszterem két, egymással szemközti falait majdnem teljes egészében beterítő festmények ékesítik, amik a cseh történelem 1-1 fontos eseményét örökítik meg. A városháza alatt található egy középkori földalatti folyosó-pince-akna rendszer, ami öregebb, mint maga a városháza épület.
2. Károly híd
A Károly hidat látni kell hajnalban, amikor alig lézeng valaki, napközben, amikor tele van élettel: árusokkal és utcazenészekkel, turistatengerrel; amikor naplemente után kigyulladnak a lámpák és éjszaka is.
A Moldvát átívelő Károly hidat két gótikus torony zárja le, ahová szintén fel lehet menni, így most a vár oldalán lévőbe mentünk fel, hogy ott nézzük meg a naplementét, ezt nagyon élveztem, mert szinte csak a miénk volt a torony.
3. Národni Muzeum - Nemzeti Múzeum
Mivel a Vencel térnél szálltunk meg, hamar kiszúrtam, hogy a Keltové - The Celts c. kiállítás a Nemzeti Múzeum egyik épületében megtekinthető, így evidens volt, hogy beiktatjuk a programba. A kiállítás a kelta hétköznapokat, társadalmat és vallási életet mutatja be a Bohémia területén talált tárgyi emlékeken keresztül. A kelta ajtózár kulccsal való kinyitásást is ki lehet próbálni egy rekonstruált ajtón, hát, lehet gyakorolni...😀
A főépületben található állandó kiállítás szerintem nem olyan látványos és nagy gyűjteménnyel büszkélkedhet, de az épületet mindenképpen érdemes megnézni:
4. Mucha Múzeum
Bevallom, Muchának főként csak a párizsi szecessziós alkotásait ismertem, és szerencsére most lehetőségem volt látni a litográfiákat, rajzokat és fotókat. Itt a múzeumban ismertem meg jobban a Szláv eposz munkásságát, és ez a légies és elegáns párizsi vonalhoz képest sokkal karakteresebb a történelmi és népies tematikájú festményekkel.
5. Kellyxír
Egy újabb alkímia múzeumot próbáltunk ki, ami ugyan nem volt annyira jó, mint a múltkori, de a hozzá tartozó pub nagyon ott van az alkimista design-nal és a füstölgő italaival, ráadásul finomak az ételei, bár kb. 1 órát vártunk rá, szóval nem korgó gyomorral érdemes beülni 😀.
Egy újabb alkímia múzeumot próbáltunk ki, ami ugyan nem volt annyira jó, mint a múltkori, de a hozzá tartozó pub nagyon ott van az alkimista design-nal és a füstölgő italaival, ráadásul finomak az ételei, bár kb. 1 órát vártunk rá, szóval nem korgó gyomorral érdemes beülni 😀.
És akkor a szokásos képözön:
