2018. április 28., szombat

Vegán fahéjas csiga

Fahéjas csiga







Az utóbbi időben nagy kedvenccé vált a szafi féle fahéjas/kakaós csiga, mert kb. 5-10 perc alatt gyorsan és egyszerűen elkészíthető, így abszolút győztes, ha reggelire valami finom édes péksütifélét szeretnénk enni.  Nincs annál jobb, mint amikor az ember kiveszi a csigákat a sütőből, és azon melegében elfogyaszthatja. 
A recepten annyit módosítottam, hogy az eritrit helyett sima cukrot használtam, a tésztát pedig olvasztott vaníliás margarinnal kentem rá, hogy megtapadjon a fahéjas-cukros keverék, majd a tepsiben elhelyezett kis csigákat is ezzel kentem le. A fahéjat porcukorral kevertem ki ízlés szerint.



Amikor a virágokat rendezgettem, eszembe jutott A titkos kert c. mese, ami annyira megtetszett nemcsak a rózsákat és mindenféle egyéb virágokat rejtő titkos kert, a vörösbegy és a hangával borított lápos vidék miatt, hanem a története miatt is, ami magába foglalja a főszereplő, Mary természetének a változását, kibontakozását, és a barátságát a kedvenc kisemberemmel, Dickonnal, aki annyira közel van a természethez és az állatokhoz, és nem is beszélve Colinról, aki nem is élt igazán addig, amíg meg nem ismerte Maryt...
Olvasni jó, olvassatok sokat! :)








2018. március 10., szombat

Éire

Írország




Most vettem észre, hogy 3 hónapja már nagyrészt megírtam ezt a posztot és vázlatként maradt a bejegyzések között. Amit elkezdünk, illik befejezni...
Már harmadjára volt szerencsém járni a smaragd szigeten, amiért gyerekkorom óra rajongok köszönhetően a kelta-ír mitológiának és kultúrának. Ezúttal elhatároztam, hogy meglátogatom a bakancslistámon szereplő Tarát és Newgrange-et, és hogy őszinte legyek, nem is értem, hogy miért vártam ezzel ilyen sokáig. Ezekre a helyekre vagy autóval, de inkább szervezett buszos utazás keretében érdemes elmenni, mert így tuti biztosítva van a bejutás Newgrange-be. 
A Brú na Bóinne folyó kanyarulatában több neolitikus sírkamra is található, de a leghíresebb Newgrange, Knowth és Dovth. A modern múzeum épület kialakítása is sírkamra, vagy a mitológia szerint sídh, azaz tündérdomb alakú, és a földszinten kapott helyet a kiállítás, az emeleten kilátás nyílik a völgyre, az alsó szinten étterem és a múzeum bolt működik. Az éttermet érdemes kipróbálni, mert nagyon finom ételeik vannak, na meg persze mindenféle sütemény.


A menünk: Rol gombakrémlevest evett kenyérrel, majd a süti volt a desszert, én pedig csak a mandulás sütit ettem. Az ír pékáruk, hasonlóan a franciához, minőségi alapanyagokból készül. A fűszeres és ízes gombaleveshez a kenyér tartalmas volt tele zöldfűszerekkel, ropogós héjjal és puha, omlós textúrájú belsővel, a mandulás süti szintén hasonló tulajdonságokkal rendelkezett csak édes kivitelben. 


A múzeumtól kb. 5 percet kellett sétálni, át a folyón a buszállomásig, ahonnan kis buszokkal vittek tovább minket a szűk kanyargós utakon, fel Newgrange-ig. A sírkamrába egyszerre maximum 24 ember mehet be. Szűk, több méter hosszú folyosó vezet be a kamra belsejébe, ahol 3 kis helyiség látható. Ezeket a helyiségeket, illetve már a bejáratnál található nagyobb követ is hármas spirál, ún. triskele díszíti, ami tükrözi a neolitikus ember világát és gondolkodásmódját: szimbolizálja az életet, a halált és az újjászületést, de hármasságával a 3x3, azaz 9 hónap várandósságot is magába foglalja. Feltételezhetően csillagászati és rituális célokra szolgált az építmény a kamra belsejében talált égetett csont maradványok tükrében. A tájolásnak köszönhetően az év egyetlen napján, a téli napforduló alkalmával délelőtt a fény bevilágít egészen a sírkamra gyomráig mindösszesen 17 percig - feltéve, ha nem felhős-borús az ég, amit nekünk, látogatóknak mesterséges fényekkel illusztráltak. Persze december 21-én is lehet látogatni ebben az időpontban Newgrange-et, csak több éves várólisták vannak, vagy a szerencsésebbek a múzeumban kitöltött lottón nyerhetnek belépőt erre az alkalomra. Kitöltöttük a szelvényeket mi is, ki tudja, még lehet, hogy idén visszamegyünk :). Egyébként megjegyzem, hogy voltam XIX. századi graffitik a belsejében, hogy xy itt járt valamelyik európai országból...



Alig vártam, hogy meglátogathassám Tarát, Írország közepét. Egy kavicsos úton kell felmenni Tarához, és ahogy megyünk jobb oldalt Szent Patrik szobrával találkozunk, majd baloldalt egy templomot és egy hozzátartozó kis temetőt hagyunk el. A távolban egy nyájat láttunk, amit elvileg ezek a lengő kerítések távoltartanak,  gyakorlatilag ennek az ellenkezőjét igazolja az egy m2-re jutó bürgebogyók rendkívül magas mennyisége, amit az elején próbáltam kikerülni, majd rájöttem, hogy csak időpazarlás és a végén már vaktában ide-odaszaladgáltam, hogy minél nagyobb területet járhassak be az ott tartózkodásunk alatt.
Tara szakrális és politikai központja volt Írországnak , a mitológia szerint itt koronázták meg Írország királyait és a Lia Faíl, vagyis a végzet köve felkiáltása jelezte, hogy ki lesz Írország következő királya. A Tarán található tündértündérdomb belsejében hasonló szimbólumok vannak, mint Newgrange-ben és itt is emberi maradványokat fedeztek fel.



Lia Faíl, hiába érintettem meg, nem kiáltott fel :( :D



A terület bal oldalán van a tündérfa, amiről azt tartják, hogyha az egyik gallyára kötsz egy szalagot és közben kívánsz, akkor a kívánságod teljesülni fog. Ebből kifolyólag a kreatív turisták szalag hiányában a papírzsebkendőtől a cipőfűzőig mindent ráaggattak a fára. Természetesen én is alig vártam, hogy szalagot köthessek és kívánjak valamit, ráadásul muszáj volt emlékbe hazahoznom pár piros bogyót és falevelet a fáról, csak hogy legyen valami kapocs... 



A kedvenc helyem Binn Éadair, vagyis Howth. Ez egy nagy félsziget Dublin közvetlen szomszédságában. Vonattal és busszal is ide lehet utazni. Vonattal mentünk kis a howth-i végállomásra, ahonnan busszal mentünk fel a félsziget egyik pontjához a Bailey világítótoronyig. Ah, imádom a világítótornyokt! Meg hallgatni és nézni, ahogy nagy robajjal a hullámok neki csapódnak a szikláknak... Innen sétáltunk vissza a sziklás ösvényen a kikötőig. Imádtam az őszi színeit: a rezes, bronzos, vöröses, sárgás árnyalatokat, amik kontrasztos képet alkottak a smaragdzölddel.  Igazából mesélhetnék még Howthról, vagy magáról Írországról, de úgy érzem, hogy a szavak, amiket leírok meg sem közelítik azt, amilyen Írország, vagy amit jelent nekem, ezért meséljenek helyettem a képek:













Howth-on egy kis étterembe ültünk be ebédelni, ahol Rolandnak votl szerencséje egy bitang jó shepherd pie-t, vagyis pásztor pitét enni, én pedig egy kis gyümölcsös sütit ettem lekvárral.













Raffaello

Vegán Raffello




Végre itt a tavasz, megváltozott a szél iránya, ami a változást hozza magával. A dekadens fehér, de inkább szürke telet felváltotta a sok szín, a virágok, a színekben játszó napfelkelte és naplemente, amik megfestik az eget. El se tudom mondani, hogy mennyire hiányzott...  

Fénykoromból hiányzott a Raffaello, ezért megörültem, amikor rátaláltam Szafi vegán Raffello receptjére, ami tulajdonképpen a keksztekercs krémje, de ha golyót formázunk belőle és mandulát teszünk a közepébe, akkor bizony Raffellová avanzsálódik. Gyerekjáték elkészíteni, így ha valaki egy gyors kókuszos nassoldára vágyik, akkor teli találat.


2017. november 26., vasárnap

Szicíliai pisztáciakrémes bonbon

Szicíliai pisztáciakrémmel töltött bonbon




A tenger gyümölcsei, vagy ahogy én hívom a sellő bonbonokat ezúttal szicíliai pisztáciakrémmel töltöttem meg, amit Esztertől, az Olaszországban élő unokatesómtól kaptam ajándékba, rögtön 1 kg-os kiszerelésben (persze, már legalább az 1/4-e hiányzik 😀). Házilag szoktam pisztáciapasztát csinálni, de az sajnos nem ennyire homogén állagú, mint a gyárilag elkészített, ezért is szerettem volna kipróbálni az olasz pisztáciapasztát vagy pisztáciakrémet - az előbbi színtiszta pisztácia, míg az utóbbi hígított, általában tejszármazékkal. Annyira finom ez a pisztáciakrém, hogy pisztácia függőknek szigorúan ki kell próbálniuk! A jövőben még biztosan fogom dióval és marcipánnal is kombinálni.


A viasz pecsétek készítésével új hobbim lett. Pár hónapja videóban láttam, hogyan lehet pecséteket önteni, és annyira megtetszett, hogy a karácsonyi csomagoláshoz, levelek leragasztásához mindenképpen be kellett szerezem egy egész készletet. Annyira szépek a színek, amikből pecsétet lehet önteni, hogy persze nem tudtam kivárni a karácsonyt. A pecsét készítésben is legalább annyi lehetőség és kreativitás rejlik, mint a csoki készítésben: különböző mintákat használni, a folyékony viaszt levelekre, virágokra tenni, több színt elegyíteni egy mintában. Szóval alig várom, hogy ezeket sorban kipróbáljam.


 

Botticelli Vénusz születése kicsit újragondolva bonbonokkal 



2017. november 16., csütörtök

Pekándiós táblás csokik

Pekándiós és vörösáfonyás táblás csokik


 Amikor legutóbb Írországban töltöttünk pár napot, akkor rákaptam egy előrecsomagolt péksütire, aminek kígyórétes formája van, belül baracklekvárral töltött, a tetején pedig pörkölt pekándióval megszórt. Tudtam, ha hazajövök, akkor a pekándiót ki kell próbálnom a csokival is... 



A piacon vásárolt pekándiót egy serpenyőben pár perc alatt megpörköltem. Az egyik táblát karamell golyókkal, a másikat pedig kandírozott narancshéjjal szórtam meg, mert mindkét íz passzol a pörkölt pekándióhoz. A csokoládéból maradt még egy táblára való, ezért azt vörös áfonyával és liofilizált málnával szórtam meg.




2017. november 12., vasárnap

Bagoly Berti féle Mindenízű drazsé ihlette táblás csoki

Mindenízű táblás csoki 




Ezt a csokoládét a Harry Potterből jól ismert Bagoly Berti féle Mindenízű drazsé ihlette. A könyvben kedvelt csemegét a Roxfort Expresszen és a Mézesfalásban is meg lehet vásárolni. A megszámlalhatatlan ízű cukorkákról csak a szín alapján lehet tippelni, hogy milyen ízű: vannak közöttük hagyományos ízek, mint például a csokoládés és a mentolos, de a kevésbé szerencsések kifoghatnak olykor záptojás-, fülzsír-, hányás- vagy éppen dementorízűt is. Ezt a cukorkát a valóságban is meg lehet vásárolni, és persze van hozzá útmutató, hogy melyik szín milyen ízesítésű, arra az esetre, ha valaki még sem szeretne szappan- vagy földigilisztaízűbe belefutni. 




Az én csokim alapja természetesen belga étcsokoládé és csak kellemes ízeket tartalmaz, és jól látható milyen ízesítésűek az egyes sorok: kekszes, franciadrazsés, liofilizált ribizlis, mézes mogyorós és liofilizált málnás. Egyetlen egy csokiba rengeteg ízt lehet belesűríteni, és lehet válogatni, hogy mikor melyik sorból szeretnénk enni, feltéve, ha nem fogy el rögtön a készítés után.





2017. október 28., szombat

Pisztáciás, tonkababos és aszalt vörös áfonyás tábla csoki

Táblás csoki




 A táblás csoki készítés a legegyszerűbb verziója annak, hogy könnyen és gyorsan olyan ízű és minőségű csokoládét varázsoljunk, amilyet csak szeretnénk. Pisztáciás, aszalt vörösáfonyás és tonkababos csokival indítottam a táblás csoki korszakomat. Azt hiszem, hogy az első kettő ízesítést senkinek sem kell bemutatnom, de a tonkababról muszáj kicsit mesélnem. A tonkabab Guyanából és az Orinoco vidékéről származó fűszer, amit ajándékba kaptam unokatesómtól, Miától, és amint kinyitottam az üvegcsét, nem tudtam betelni a hosszúkás, fekete színű babocskák illatával. Egyszerre éreztem vaníliát, fahéjat, mandulát és szegfűszeget. Ennek a változatos, komplex ízvilágnak köszönhetően tökéletesen passzol az étcsokihoz, méltán mondhatom, hogy új drog "született" számomra. 



 Hozzávalók:
70%-os belga étcsoki
kakaóvaj
pisztácia
vörös áfonya
egy csipet reszelt tonkabab
arany színű lüszterpor



Elkészítés:
A csokit temperáljuk a kakaóvajjal a szokásos módon, majd beleadagoljuk a formákba, illetve az utolsó adag tábla csokiba belekeverem a reszelt tonkababot, és úgy adagolom bele a formába. A pisztáciát és a vörös áfonyát rádobálom a csokikra, és kész is vagyunk. Hát, nem egyszerű és nagyszerű?! 😊


Ja, és persze díszítés. Nem szeretek időt pazarolni rá, de természetesen én is odavagyok a különleges, lüszterporral díszített csokikért. Mivel már gyerekkoromban is imádtam nyomdázni, ezért úgy gondoltam, hogy az általam kedvelt formákat lüszterpor és ecset segítségével felviszem a csokira, ami korántsem olyan egyszerű, mint elgondoltam. Ezen a nyomdán egy madárka és egy kalitka van, aki ismer, tudja, hogy mindkettő szimbólum nagyon közel áll hozzám. Nem tökéletes, de rajta vagyok az ügyön, hogy az legyen 😊