2019. június 29., szombat

Pergamon Múzeum

Berlin



Berlin mindig is szerepelt a "listámon", de nem, nem a bakancslistámon, hanem azon helyek listáján, ahova biztos, hogy nem fogok elutazni. Valahogy Ausztria és Németország nekem sohasem volt a szívem csücske: túl steril és kiszámítható, egyszóval nekem unalmas. Aztán tavaly ősszel a prágai útnak köszönhetően elolvastam a KÖNYVET (most nem mennék bele melyikről van szó, és miért olyan fontos nekem, mert túl személyes, de aki eléggé ismer, az úgyis tudja melyik könyv az), aminek az egyik fejezete arra inspirált, hogy utánaolvassak Mezopotámiának, és akkor szembesültem az Istár-kapu történetével, illetve azzal, hogy részben rekonstruálva van Berlin egyik múzeumában, muszáj volt élőben látnom, így akkor egyértelmű lett, hogy 2019-ben Berlinbe fogok utazni.


Berlinbe - főszezonon kívül - pár ezer forintért lehet venni repülőjegyet (kb. 1 óra utazás), a szállás sem drága, így extrán low budgettel megúszható. Fenntartások ide vagy oda, Berlin nagyon pozitív csalódás volt, annak ellenére is, hogy a fél város renoválás vagy átépítés alatt van. Olyan érzésem támadt, mintha Berlin egy titokzatos hely lenne, ami csak arra vár, hogy felfedezzék. 
A látnivalók két nap alatt letudhatóak, viszont a Múzeum-szigetnek is érdemes lehet további két napot szentelni. 

Múzeum-szigeten található múzeumok:
Neues Museum (Új Múzeum): Egyiptomi Múzeum és Papirusz Gyűjtemény
Pergamonmuseum: Előázsiai Múzeum, Iszlám Művészet Múzeum
Alte Nationalgalerie (Régi Nemzeti Galéria): XIX. sz. festmény és szobor gyűjtemény
Bode Múzeum: Bizánci Művészet Múzeuma; középkori német alkotások, kisázsiai érem gyűjtemény
Altes Museum (Régi Múzeum): antik gyűjtemény, főleg görög szobrok, fegyverek és aranyékszerek

Lehet venni olyan belépőt, ami a szigeten lévő minden múzeumba való belépésre jogosít, kb. 20 euró, és abszolút megéri, az már más kérdés, hogy van-e értelme kettőnél több múzeumot belesűríteni egy napba.

Pergamon Múzeum
Jegyeket online is meg lehet vásárolni, de mi a nyitás előtt mentünk a múzeumhoz, hogy lehetőleg a millió turista előtt vegyük szemügyre az Istár-kaput. Sétáltunk fel az első emeletre, majd felértünk, először csak azt láttuk, hogy az emberek ott ámulnak és csak fotóznak,  jobbra fordulva pillantottam meg a lélegzetelállító látványt, az óriási falat beterítő monumentális, égkupola lápisz lazuli és a Nap sárga-arany színeiben pompázó kaput. A kapun sormintaként váltakozik három isten attribútuma: a sárkány és a bölény bika, illetve a kapuhoz vezető falon a fenséges oroszlán relief, szimbolizálva Mardukot, a babiloni pantheon főistenét, Adadot, a viharistent és Istárt, - többek között - a háború istennőjét. A látogató úgy érezheti magát, hogy a kapu tényleg egy átjáró másik tér-idő zónába, és könnyen az i.e. VI. századi II. Nabu-Kudurri-uszur király korabeli Babilonban találhatja magát, és láthatja megelevenedni a hosszú oroszlánokkal díszített ún. processziós utat, ami az északi, Istár-kapuhoz vezet, ahogy a tömeg a vallási ceremónia keretén belül ünnepli a mezőgazdasági újévet, hálát adva a föld termékenységéért, illetve megerősítették Marduk fensőbb uralmát és az ő földi helytartójának, a királynak az uralkodását.
Hihetetlen, hogy kalandos úton érkezett darabonként Berlinbe és évtizedek alatt sikerült rekonstruálni!




Én alig tudtam elszakadni a látványtól, de a kapun átlépve, a másik terembe érve, egyik ámulatból a másikba esik az ember, mert az Istár kapu túloldalán, a római kori Milétosz hatalmas piackapuja található, a csarnok közepén pedig a szintén Milétoszból származó üveg mozaik padló.



Annyi mindenről lehetne még írni, ami említésre méltó ebben a múzeumban, de zárom a sort az Aleppó szobával, amit a gyönyörűen részletezett festett falai tesznek különlegessé.
  




Sajnos a múzeum másik szárnya le van zárva, ahol többek között a névadó Pergamon oltár is látható (ennek köszönhetően muszáj leszek visszamenni, amikor újra megnyílik). Ami biztos, hogy a Pergamon az egyik kedvenc múzeumom lett a Louvre és a British Museum mellett. 

Új Múzeum
A Pergamont követően erre a múzeumra esett a választásunk. 3 szint töménytelen mennyiségű egyiptomi műtárgy, aminek a fénypontja Nofertiti mellszobra, illetve az alagsor szinten volt egy mesetörténeti kiállítás, valamint a legfelső emeleten kő-, bronz- és  - nagy örömömre - vaskori kiállítás is helyett kapott. (Úgy néz ki, hogy idén tényleg a kelták éve van számomra, tervezve és nem tervezve is, de egy biztos, idén még két helyre utazok ezen szenvedélyem miatt). 
Miután mindent végignéztem, szó szerint kidőltem, elfeküdtem a ruhatárnál található nagy kanapék egyikén, és közben azon kattogtam, hogy bárcsak lenne egy olyan nagy kezdeményezés, ahol virtuálisan be lehetne járni a világ összes múzeumát, kinagyítani a képeket, mellettük a leírást, haladni sorban, és lehetővé tenni olyan emberek számára is ezt a csodálatos élményt, akiknek nincs lehetőségük utazni. "Ha tele lennék, mint Oprah" én tuti invesztálnék ennek az ötletnek a megvalósításába.

Ha nagyon elfárad az ember a gyaloglástól, akkor 15 euróért hajóra szállhat, és egy órás hajókázás keretében megnézheti a várost, mindenképpen érdemes! Ül az ember, közben lehet inni, enni és elénk tárul a város.

Aki a Reischtagba szeretne látogatni, az regisztráljon online hetekkel előtte, különben nem jut be, csak a kupolába, ahol aznap is lehet regisztrálni egy későbbi időpontra, így jártunk mi is. Ezenkívül, ami kötelező látnivaló: berlini fal, Brandenburgi kapu, Holokauszt emlékmű, tévétorony, berlini dóm













  










2019. június 2., vasárnap

Francia reggeli

Mandulás croissant




Bretagne-ban ettem először francia mandulás croissant-t, és gasztroszerelem volt első harapásra. A vidéki francia pékáruk minősége és íze köszönőviszonyban sincs azzal, amit itthon lehet kapni, talán nem véletlen, hogy az ottani lisztes ételektől nem voltam rosszul. Mivel nem ehetek hagyományos lisztes ételeket, ezért most kipróbáltam a glutén- és tejmentes verzióját egy korábban lementett recept alapján, amit még reformfittfood instagram oldalán találtam. Tökéletes napindító egy hétvégi reggeliként gyümölcsökkel fogyasztve, de vigyázat, brutál tömény!

Recept:
Tészta:
200 g Szafi Free expressz liszt,
90 g Szafi Reform kenyér és péksüti liszt,
40 g frissen csavart citromlé,
1 csipet só
340 g langyos víz

Mandulás töltelék:
100 g vaníliás margarin/vaj
120 g darált mandula
1 ek. finomabb szemcséjű cukor/porcukor
szeletelt mandula




Elkészítés:
A kimért liszteket összekeverjük egy tálban, a többi összetevőt pedig egy másikban, ezt követően a lisztet a folyékony alapanyagokkal összeöntjük és összedolgozzuk, majd 15 percig állni hagyjuk. Pihentetés után kinyújtjuk a tésztát, háromszögeket vágunk belőle, és feltekerjük croissant alakúra formázva, majd betesszük az előmelegített 180 fokos sütőbe 35 percre. Eközben elkészítjük a krémet: a vajat habosra keverjük a cukorral, aztán elkeverjük a mandulával. Ha a croissantokat kivettük a sütőből, hagyjuk kihűlni, kettévágjuk, megkenjük a mandulás krémmel, majd a tetejét is, amit megszórjuk szeletelt mandulával, és visszatoljuk a sütőbe 10 percig.



2019. április 26., péntek

Prága


Prágáról már korábban írtam ITT, de ez a mostani áprilisi utazás nagyon különleges volt, és nemcsak azért, mert ez volt a szülinapi ajándékom, hanem  azért is, mert végérvényesen Prága lett a kedvenc városom: olyan, mint egy kis kincsesláda, tele mindenféle meglepetéssel, és azok a legjobb kincsek, amiket újra és újra kivesz belőle az ember, mert mindig képes más-más arcát megmutatni.




  

A város húsvéti díszletet öltött, ami főként a nagyobb tereken megjelenő húsvéti vásárokban teljesedett ki: nyuszkák és tojások virítottak a kolbász és kürtőskalács bódék oldalán. Alig várom, hogy a prágai adventi vásárt is lássam, bevallom, már visszaérkezésünk után a repjegyeket nézegettem, annyira olcsó és könnyű kijutni egy hosszú hétvégére, hogy szinte bármikor beiktatható.

1. Óvárosháza - Orloj
Most végre felmentünk az óvárosháza tornyába, és mondanom sem kell, Prágát madártávlatból is látni kell, napközben és éjjel is!

 





Az első emeleten található Szűz Mária kápolnában a minden órában vonuló apostolokat is meg lehet nézni belülről, ahogy két körben forogva útjukra indulnak, hogy a torony külső, két kis ablakában megjelenjenek a Halált megszemélyesítő csontváz hívására, ahogy forgatja a homokórát, így szimbolizálva, hogy képes megállítani az Idő folyását, és egyúttal emlékeztetve minket, halandókat az élet múlandóságára.  A kápolnát 1381 -ben szenteltek fel, és minden nap templom szolgálatot biztosított a tanácskozások előtt, illetve a városházán fogva tartott halálra ítéltek is ide járulhattak a kivégzésük előtt.  



 

A régi tanácstermet sikerült megőrizni a XV. század eleji formájában a gótikus faragott bútoraival együtt, míg a Brožík díszterem két, egymással szemközti falait majdnem teljes egészében beterítő festmények ékesítik, amik a cseh történelem 1-1 fontos eseményét örökítik meg. A városháza alatt található egy középkori földalatti folyosó-pince-akna rendszer, ami öregebb, mint maga a városháza épület.

2. Károly híd 
A Károly hidat látni kell hajnalban, amikor alig lézeng valaki, napközben, amikor tele van élettel: árusokkal és utcazenészekkel, turistatengerrel; amikor naplemente után kigyulladnak a lámpák és éjszaka is.






 A Moldvát átívelő Károly hidat két gótikus torony zárja le, ahová szintén fel lehet menni, így most a vár oldalán lévőbe mentünk fel, hogy ott nézzük meg a naplementét, ezt nagyon élveztem, mert szinte csak a miénk volt a torony.



3. Národni Muzeum - Nemzeti Múzeum
Mivel a Vencel térnél szálltunk meg, hamar kiszúrtam, hogy a Keltové - The Celts c. kiállítás a Nemzeti Múzeum egyik épületében megtekinthető, így evidens volt, hogy beiktatjuk a programba. A kiállítás a kelta hétköznapokat, társadalmat és vallási életet mutatja be a Bohémia területén talált tárgyi emlékeken keresztül. A kelta ajtózár kulccsal való kinyitásást is ki lehet próbálni egy rekonstruált ajtón, hát, lehet gyakorolni...😀 






A főépületben található állandó kiállítás szerintem nem olyan látványos és nagy gyűjteménnyel büszkélkedhet, de az épületet mindenképpen érdemes megnézni:


  
4. Mucha Múzeum
Bevallom, Muchának főként csak a párizsi szecessziós alkotásait ismertem, és szerencsére most lehetőségem volt látni a litográfiákat, rajzokat és fotókat. Itt a múzeumban ismertem meg jobban a Szláv eposz munkásságát, és ez a légies és elegáns párizsi vonalhoz képest sokkal karakteresebb a történelmi és népies tematikájú festményekkel.





5. Kellyxír
Egy újabb alkímia múzeumot próbáltunk ki, ami ugyan nem volt annyira jó, mint a múltkori, de a hozzá tartozó pub nagyon ott van az alkimista design-nal és a füstölgő italaival, ráadásul finomak az ételei, bár kb. 1 órát vártunk rá, szóval nem korgó gyomorral érdemes beülni 😀.







És akkor a szokásos képözön: