Sophie's Wonderland

2020. március 28., szombat

Primavera

Pezsgős-epres bonbon

Ez a bonbon időutazás, visszarepít az egyetemi éveimhez, amikor a Ráday utcai albérletemben a kanapén ülve eperrel felturbózott pezsgőt szürcsöltem, alapozva valami koncertre menet. Tökéletes íz kombináció a bonbon repertoáromba illesztve!

Az eper a házunk melletti kiskertből utazott fel hozzám még tavaly nyáron, az ereszből lecsordogáló eső táplálta, a délutáni napsütés érlelte, és persze, a húgom szerető és gondos kezei alatt növekedett. Eper, pezsgő, saját készítésű madagaszkári vaníliaesszencia – fanyar és édes ízek, amiket egy csipet borssal egyesítettem, a kedvenc francia séfem, Raymond Blanc praktikája szerint.

Hozzávalók:

200 gr 70%-os étcsokoládé

egy pohár eper

száraz pezsgő ízlés szerint (Kreinbacher Prestige Brutot használtam)

csipet frissen őrölt bors, rózsabors is lehet, vagy akár bármelyik egzotikus bors a kísérletezőknek

egy löttyintésnyi vaníliakivonat

1 kk. méz

Elkészítés:

A bonbonformát olvasztott kakaóvajban elkevert rózsaszín és pezsgő színű lüszterporral díszítettem: ecset segítségével spirálokat festettem (vagy legalábbis próbáltam - kellene egy új ecsetkészlet), illetve fröcsköltem a mélyedéseket.
A csokoládét szokás szerint temperálom a burokhoz.
Az epret egy kis lábasban elkezdem főzni, közben kavargatom, hogy a folyadék elfőjön belőle, és hozzáöntök egy pici mézet, majd amikor már kellően krémes lesz, leveszem a tűzről, várok egy kicsit, hogy kihűljön, hozzákeverem a vaníliakivonatot, majd a pezsgőt és végül a borsot.
A csokoládéhüvelyeket megtöltöm a krémmel, majd kb. 15-20 percre a hűtőbe teszem, hogy "megbőrösödjön" a töltelék.
Újra temperálom a maradék csokoládét, és lezárom vele a bonbonok alját.

TIPP1: bonbonkészítés alatt, után lehet epres pezsgőzni, ha már egyszer felbontottuk azt az üveg pezsgőt.

TIPP2: ha másnapra is marad pezsgő, ne menjen kárba, vegyél hozzá Aperolt, és csinálj Aperol Spritzet.

Egy kis "lenyomat" magamnak 2020 márciusáról:

Egy szép márciusi vasárnapon azon gondolkodtam, mennyire harmonikus és teljes az életem, és végül arra a konklúzióra jutottam magamban, hogy hiányzik a félelem vagy a vágyakozás (e két fogalom közelebb áll egymáshoz, mint gondolnánk), igen, mert a magam fajta embernek, aki közel harminc évet, főleg szélsőséges érzelmi állapotok között hullámvasutazva töltött, ez a kiegyensúlyozottság egy olyan furcsa állapot, ami nemcsak idegen, sőt, maga a kiegyezés, vagy inkább megalkuvás a konvencionális hétköznapokkal. Aztán kérésem meghallgatásra talált három nappal később a koronavírus magyarországi térhódításával. Ó, nem, nem félek a haláltól, viszont annál sokkal inkább attól, hogy meghalhatnak olyanok, akiket szeretek, arról nem is beszélve, hogy a családomat mióta nem láttam, és nem is fogom egy darabig. Azt hiszem, ilyenkor szembesülök, hogy milyen illékony az élet.

Egyik napról a másikra alakította át az életét a fél ország, azaz mindenki szépen hazament, az oktatás, hipp-hopp digitális lett, a munkavégzők pedig home office-ra váltottak, vagy legalábbis a szerencsések. Nyilván a vendéglátásban, szállodaiparban és a gyártósoron ez nem opció, így ezeken a területeken elbocsájtások és munkaidő csökkentések voltak. És jönnek facebookon a jobbnál jobb tippek, hogy mit csinálj a hirtelen jött szabadidőddel….én meg csak pislogok. Akinek hirtelen sok szabadideje lett, az most azon aggódik, hogy fogja kifizetni a számláit, hogy fog étel kerülni az asztalra a gyerekeinek, és egyáltalán, hogy szerez majd munkát, hogy fogja túlélni a gazdasági válságot, aminek még csak az elején vagyunk. Mindig arra gondolok, hogy mennyire nehéz most azoknak az embereknek, akik napközben tanulnak a gyerekeikkel, háztartást kell vezetni, főzni – enni is kell otthon a gyerekeknek –, valamikor közben és éjszaka dolgoznak, ráadásul van, akinek mindezek mellett még az idős szüleinek is gondját kell viselnie. És mi lehet például Borsodban, azokkal a mélyszegénységben élő gyerekekkel, ahol nemhogy internet, de még számítógépek sincsenek, hogy részt vegyenek az online oktatásban?! A home office, ha csapatban vagy, emberekkel dolgozol, akkor kivitelezhető technikai eszközökkel, de egy nagyon ingerszegény közeget teremt, ami táptalaja a garantált befordulásnak, ez inkább a „magányos farkasoknak” jó, mint például az online marketing szakember munkakörben dolgozóknak, akik max a megrendelőjükkel diskurálnak. Mindenesetre ezt a helyzetet csak humorral és kreativitással lehet átvészelni, ezekben mi magyarok szerencsére élen járunk. És ne feledd, disztingváld magad az embertársaidtól!

2019. október 19., szombat

Koppenhága-Malmö

Andersen meséi, sárkányok, viking és kelta örökség, na és persze a hygge – hogy elöljáróban ízelítőt adjak Dániáról. Koppenhága nem egészen két óra repülővel, a jegy nagyon olcsó, ami már a szállásról és az ott tartózkodás egyéb költségeiről nem mondható el, sőt! Ennek ellenére mindenképpen érdemes ott tölteni pár napot, hogy kicsit átérezzük a dán életérzést, és ha már ott vagyunk, akkor vétek lenne kihagyni Malmöt, mert vonattal alig 40 perc, de ha valakinek több ideje van, egészen fel tud utazni akár Göteborgig is.

Magstrade, Koppenhága

Az első, ami szembeötlött, hogy mindenki szép, férfiak és nők egyaránt, (tudom, ez szubjektív, de): arányos arc, világos szem, világos haj, a szőke legszebb árnyalatában, vagy esetenként rézvöröses árnyalatok, és az öltözködési stílusok pedig kifinomult, olykor vagány társításokat mutat. Túlsúlyos embert konkrétan nem is láttunk, nagyon sportosak, a lakosság nagy része biciklivel közlekedik, vannak olyan utak, ahol a bicikli sáv ugyanolyan méretű, mint az autóké, és nagyon kreatívan megoldják a gyerkőc szállítást is, ott ülnek elől a bicikli elejére szerelt kis dobozszerűen kialakított ülőalkalmatosságban.

Rosenborg kastély

Rosenborg kastély

A reneszánsz stílusban épült kastélyt IV. Keresztély király építtette a XVII. század elején, és jelenleg a királyi koronázási ékszereknek és egyéb műalkotásoknak ad otthont. A kastélyt egy gyönyörűen gondozott park veszi körül, ahol rózsák, csillag alakúra nyírt bokrok, óriási területű pázsitok, különféle lugasok találhatóak, és a legjobb, a sárkányos játszótér! A közepén két óriási fából faragott sárkány, amik egy réz sárkánytojást fognak közre. Egyből az „Így neveled a sárkányodat!” c. animációs film jutott eszembe. Egyébként Koppenhágában több helyen felbukkan a sárkány motívum, így kapta meg tőlem a „sárkányok földje” elnevezést. Délután-este érdemes elnézni a parkba, mert megtelik élettel: a dánok kivonulnak piknikezni, golyójátékokat játszani, vagy csak szimplán leülni a fűbe és egy jót beszélgetni a barátokkal és ismerősökkel - valahol itt kezdődik a hygge.

Rosenborg kastély

Sárkányos játszótér a Rosanborg kastély parkjában

A kis hableány szobor

Koppenhága szimbóluma a Hans Christian Andersen mesealakjának, a kis hableánynak a bronz mása, kicsit északabbra található a tengeparton, egy hosszú séta közben útba is lehet ejteni a Nyhavnt és még pár nevezetességet, bár szerintem ajánlatos reggel megejteni, mert akkor el lehet kerülni a szoborral szelfiző/pózoló turisták hadát.

A kis hableány...

.... és ami előtte van

Nyhavn

Dánul „új kikötőt” jelent, ami egy benyúló csatornát, és az azt körülvevő régi, színes házakat fogalal magába, amik régen a helyi kereskedők otthonaiként épültek, de természetesen megfordultak itt a hajók legénységei, a tengerészek, és az őket kiszolgáló kocsmák, bordélyházak is. Jelenleg turista orientált éttermek vannak az épületekben, a csatornán régi, fa thajótestek is horgonyoznak óriási árboccal és rengeteg hajókötéllel. Andersen a 20-as szám alatt lakott, és olyan meséket írt ott, mint például a Borsószem-hercegkisasszony, de élt 20 évig a 67-esben, és rövidebb ideig a 18-ban is.

Nyhavn, Koppenhága

Dán Nemzeti Múzeum

Régészeti, történelmi és néprajzi tárgyaknak, műalkotásoknak ad otthont, és nem csak Dánia területére szorítkozik, de kissé elfogultan azt kell, mondjam, hogy a viking és kelta tárlatuk, illetve a „Meet the Vikings” kiállításuk rendkívüli volt. Számomra ez volt az utazás csúcspontja: végre élőben is szemügyre vehettem a kelta instenségeket, szimbólumokat és jeleneteket ábrázoló Gundestrupi- üstöt, amiről minden kelta tematikájú könyvben csak olvashattam gyerekkorom óta. Feltehetően i.e. 150 és i.sz. között készülhetett, a mai Bulgária és Románia területén. A kifinomult technika az itt élő trákok kézművességét tükrözi, az ezüst üst több kelta istent és istennőt ábrázol, akik közül egyesek az élethez, a termékenységhez és a szépséghez társulnak, míg mások a halálhoz és a pusztításhoz. Ezzel a szakrális használati eszközzel az egyik mérföldköves pontot kihúzhattam a keltás bakancslistámról, és egyúttal elérkeztem az utolós keltás állomásra, de csak ebben az évben.

A Gundestrupi üst, Dán Nemzeti Múzeum, Koppenhága

Koppenhágai Botanikus kert

Szemben található a Rosenborg kastéllyal, és imádtunk ott sétálni, a pálmaház meseszerű az ezernyiféle növényeivel és virágaival, a különféle kisállataival, és a fehér csigalépcsőjével, ami felvezetett a tetejébe.

Pálmaház, Koppenhágai Botanikus Kert

Malmö

Az Öresund-hídon lehet átjutni vonattal Malmöbe. Malmö nem nagy város, fél-egy napot lehet itt eltölteni, attól függően, mit szeretnénk megnézni. A Turning Torso, vagyis a forduló felhőkarcoló felé vettük az irányt, és onnan sétáltunk ki a tengerhez, és vissza egészen a Malmöhus kastélyhoz, ami a Malmöi Múzeumnak ad otthont: a kastély története mellett van természettudományi kiállításuk is, így rengeteg időt el lehet tölteni a kastély bebarangolásával. A kastély mellett található a régi szélmalom, innen a régi temetőbe mentünk, és útba ejtettük a többi „kötelezőt”: Lilla Torg, Stortorget, Malmö főtere és a Szent Péter templom.