Bab' Aziz - A sivatag hercege

Ez a bejegyzés rendhagyó módon "csak" egy rövid filmajánló, a Bab' Aziz - A sivatag hercege című filmre vonatkozóan. A Bab' Aziz nevű idős dervis és unokája, Ishtar a 30 évente megrendezésre kerülő nagy dervis találkozóra igyekeznek a sivatagon át, és közben több ember keresztezi útjukat, feltárva egyéni sorsokat, magukba foglalva bosszút, szerelmet, vágyakozást, félelmet. Az emberek útjai hol találkoznak, hol elválnak, majd végül egymásba fonódnak. Ez egy csodálatos keleti mese, de igazából mégsem mese, mert mély filozofikus tartalma van, ami az emberi létezésről, és annak betöltött szerepéről az univerzumban szól. A filmet alább feliratozva meg lehet nézni a youtube-on.

És itt a filmbéli zene szintén kedvcsinálónak:

Mogyorós pohárkrém

Nem tudom, ki hogy van vele, de mindjárt itt van az év legvarázslatosabb időszaka, a karácsony, és én már rendesen rá vagyok pörögve, olyannyira, hogy a lakásban előkerültek - mit előkerültek? helyükre kerültek! a diótörő figurák, hintalovak és az ünnepi világítás a dekoráció részeként. Persze ilyenkor szoktak az emberek rácsodálkozni: "nem túl korai ez még?", "hol van még a karácsony?!", "így elveszti a karácsony a varázsát". Mit veszti el a varázsát?! A varázs benned van, bennünk van, persze, ha Grincs vagy, akkor mindegy, mert a karácsony szelleme helyett csak giccsel, nyűggel és felhajtással fogsz találkozni :)  

Bemelegítésként a karácsonyi variációkra elkészítettem ezt a glutén- és tejmentes pohárdesszertet, és nem is lett olyan rossz. Mi sem bizonyíthatja jobban, hogy a tesztalanyok 5 perc alatt elpusztították, így feleslegesen ajánlottam fel az elején, hogy az üvegnek van teteje is, és el lehet vinni a maradékot, ha nem megy be egyszerre :D 

Hozzávalók 2 személyre:

Piskóta réteg:

ez a süti alap, maradékból is tökéletes

vegán mogyorókrém

Tejszínhab réteg:
200 ml vegán tejszínhab
1 cs.    habfixáló

vanilincukor ízlés szerint

Mogyorókrém réteg:

2,5 dl    mandulatej

fél cs.    vaníliás pudingpor

10 dkg    margarin

vegán mogyorókrém ízlés szerint

Tipp:

1. Tetejére díszítésként mehet tört mogyoró, csokigolyók, csokoládéreszelék stb. ízlés szerint

2. A kóstolók javaslatára legközelebb mogyoródarabokat is teszek a krémbe, hogy legyen mit ropogtatni

Elkészítés:

Elsőként elkészítem a mogyorókrémet: 1 dl mandulatejben elkeverem a pudingport, a többi mandulatejet pedig felteszem forrni, és amikor forr, hozzáadom a puding keveréket, és besűrítem, ezt követően pedig hagyom kihűlni (cukrot nem teszek bele, mert a mandulatej és a mogyorókrém is édes), de közben alkalmanként megkavarom. Ha kihűlt a puding, robotgép segítségével kihabosítom a margarinnal és a mogyorókrémmel, utóbbit nem sajnáltam, jó sokat adagoltam bele.

A vegán tejszínhabot magas fokozaton robotgéppel elkezdem kavarni, és kis idő után hozzáadom a vanilincukrot, tovább kavarom, és amikor kezd sűrűsödni, akkor adom hozzá a habfixálót, és ezt követően a megfelelő keménységig kavarom.

Gluténmentes vaníliás piskóta alapot használtam, amit még jól megkentem mogyorókrémmel, és ezt követően rétegeztem felváltva mogyorókrémmel és tejszínhabbal, amíg tele nem lett az üveg. A tetejét meg lehet szórni kis színes csokigolyókkal, mogyoróval, sajnos nekem egyik sem volt itthon.

Nyúlánkság ameddig a szem ellát, bűnrossz nyuszitól Nyúl Péterig

Karantén pékség I. - Briós

Briós

Reggelire egy finom jégcukorral vagy szeletelt mandulával megszórt briós jöhet?! Ez persze gluténmentes verzió, és kicsit tömörebb a textúrája a hagyományos búzalisztes pékárutól, de nagyon foszlós és ízre is tökéletes. Hozzá egy kis tea vagy kávé, élvezni, keverni az ízeket, közben olvasni egy könyvet vagy cikket. Nem is indulhatna jobban a szombat reggel.  

Az új munkahelyem környéke tele van papír-írószer és hobbiboltokkal, így ilyen csodás dolgokat tudok beszerezni, mint ez a madárházas csomagolópapír, amit én ajándékcsomagolás előtt simán felhasználok fotóháttérnek. És a hőlégballonosat még meg sem mutattam, na majd egy másik alkalommal.

Az eredeti receptet Kis Dóritól kölcsönöztem, ITT olvasható.

Hozzávalók:

225 g     Mix B - Bread-Mix

2-3 ek.   cukor

10 g       vaníliás cukor

1 csipet só

3 g         porélesztő

125 ml   meleg mandulatej

1 nagy   tojás

40 g       olvasztott vaníliás margarin

Megkenéshez:

tojás

jégcukor

szeletelt mandula

Elkészítés: 

1. A tészta száraz hozzávalóit elkeverjük, hozzáadjuk a meleg mandulatejet, tojást és olvasztott margarint, majd robotgép dagasztóspiráljával összedolgozzuk a tésztát. Letakarjuk és 45 percen át kelesztjük.
2. A megkelt tésztát vékonyan megolajozott felületen átgyúrjuk, majd négy részre osztjuk, a tésztagombócokat kisodorjuk és feltekerjük. Feltekerési technikákat ITT lehet megnézni.
3. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük őket, majd a felvert tojással lekenjük, és 15-20 percig kelesztjük a briósokat.
4. A tetejüket megkenjük még egyszer a felvert tojással, megszórjuk jégcukorral és szeletelt mandulával, majd 175 fokos sütőben körülbelül 20 perc alatt készre sütjük.

Nagyon nehéz kivárni, amíg kihűl, melegében a legfinomabb, de 2-3 nap után is egy kis felmelegítéssel tökéletes. Félbe vágva és megkenve egy kis narancs- vagy szederlekvárral isteni!

Beltaine

Ír whiskeys-erdei gyümölcsös bonbon

A kelták két évszakra osztották fel az évet: nyárra és télre. A május 1-jei Beltaine-tól vette kezdetét a nyár, amely a kelta ünnepkör egyik fontos állomása. A szó etimológiája bizonytalan, az első szótag a ’bel-’ esetleg „fénylőt, ragyogót” jelent, továbbá egy teória szerint Belenus gall isten nevének a gyökére vezethető vissza. Belenust sokszor a görög napistennel, Apollónnal azonosítják, vagy legalábbis egyik megjelenési formájának, akit az Itáliaitól a Brit-szigetekig Belenus néven imádtak. A második két szótag a ’-taine’ talán a ’teine’ (tűz) szóból ered.

Az ünnepség fontos kelléke volt a tűz, vagy ún. „ínségtűz” a ’teine éigen’, ami a tűz általi megtisztulásban kapott szerepet: a marhákat ekkor hajtották ki a legelőre, és mindezt két tűzrakás között tették, ezáltal megvédve a jószágokat a betegségektől és az ártó lényektől, de ugyanilyen tisztító hatással volt az emberekre is. Ezen a tűzön sütötték a Beltaine-cipót, ami egy nagyméretű, kerek és lapos, kovásztalan, árpából vagy zabból készült kenyérféle volt, amit darabokra törve porcióztak, de készítéskor az egyik darabban egy faszenet rejtettek el. Sorshúzással döntötték el, hogy kinek jusson ez a faszenes darab, és az illetőnek eljátszották a kivégzését, tűzrevetés vagy felnégyelés formájában.

Beltaine-kor előfordult, hogy már kimerülőben voltak a télire felhalmozott élelemkészletek. A szájhagyomány ezt az ételt lopó boszorkányoknak vagy tündéreknek tulajdonítja.

Egészen a XVII. század közepéig élt az a hagyomány, hogy az angol parasztok körbetáncolták a felszalagozott májusfát, de a nyilvánvaló fallikus szimbolika miatt betiltotta az egyház. Több északi virág májusban nyílik, így virágfüzéreket is készítettek ezen alkalomból. A páneurópai május elseje i.e. a III. évezredig nyúlik vissza, és a római Floralia ünnepben gyökerezik, amelyet Flora, a virágok istennőjének tiszteletére rendeztek.

Beltaine alkalmából a smaragdszigetet idéző bonbon recepjét hoztam most, amihez az erdei tündérek szolgáltatták a receptet és a gyümölcsöt - szeder, fekete- és pirosribizli, valamint málna formájában, az aranyszínű, selymes nedű pedig a koboldok elvarázsolt szeszfőzdéjéből származik, amit éveken keresztül gondosan készítenek, hogy aztán, majd amikor eljön a megfelelő alkalom, akkor a csínytevések motorjaként fogyasszák, és ha szerencséje van az ember fiának, nekünk halandóknak is juttatnak egy pár hordóval.

Évekkel ezelőtt a tündérek tanítottak meg a csokoládékészítés mesterségére, ők avattak be  a csokoládé és az alkotóelemek szimbolikus misztériumaiba is. A legutóbbi találkozásunkkor sikerült megörökíteni a pillanatot, ahogy az egyik tündér spirált formázva a levegőben megalkotta a szóban forgó bonbont. Szerencsére a gyümölccsel megkaptam a titkos receptet is, így én is el tudtam készíteni.

Hozzávalók:

200 gr 70%-os étcsokoládé

2 gr kakaóvaj + a díszítéshez

150 gr erdei gyümölcs

löttyintésnyi Connemara whiskey

egy teáskanál diós akácméz

csipet szegfűbors
lüszterpor

Elkészítés:

1. A bonbonformát smaragdzöld lüszterporral díszítettem. Igyekeztem spirál és triquetra szimbólumokat festeni több-kevesebb sikerrel.
2. A csokoládét szokás szerint temperálom a burokhoz, majd a formát beteszem 20 percre a hűtőbe.
3. Az erdei gyümölcsöt egy kis lábasban elkezdem főzni, közben kavargatom, hogy a folyadék elfőjön belőle, és hozzáöntöm a mézet, majd amikor már kellően krémes lesz, leveszem a tűzről, várok egy kicsit, hogy kihűljön, aztán jól elkeverem benne a szegfűborsot, hogy a fanyar és az édes ízek fuzionáljanak, és végül az ízlés szerinti whiskey-vel is meglocsolom.
4. Újra temperálom a maradék csokoládét, és lezárom vele a bonbonok alját.

És akkor egy kis zenei eklektika a Beltaine jegyében:

Az alábbi kelta témájú sorozat, a Britannia első részét kicsit furcsálva, de érdeklődve néztem, majd egy hétvége alatt ledaráltam az első évadot, aztán a következő hétvégén a másodikat, alig várom a folytatást.

Az epertolvaj

Fonott kalács

Húsvét hétfőn egy kis fonott kalács készült, aminek a receptje ITT olvasható, annyi változtatással, hogy jégcukrot szórtam rá, ami kevésbé a szándékosságnak, mint inkább a figyelmetlenségemnek köszönhetően, itt-ott megpörkölődött a kalács tetején. Persze nem hagyományosan tojással, sonkával, hanem mogyorókrémmel, lekvárral és a bonbonozásból megmaradt rózsás málnával fogyasztottuk.

Biztos mások is vannak úgy vele, hogy az egyes ünnepkörökhöz, a karácsonyhoz vagy a húsvéthoz elengedhetetlen egy olyan témájú könyv olvasása, ami megalapozza a hangulatot. Egy történet, ami többlet jelentést ad és részévé válik az ünnepnek, és a magunkénak érezhetjük. A húsvéti időszakban játszódik Joanne Harris Csokoládé c. könyve, ami mint tudjuk, az egyik kedvenc regényem, így húsvét környékén ideális esetben ez lett volna az olvasmány, de év elején a könyvesboltban szembetalálkoztam Az epertolvaj c. könyvvel, és akkor szembesültem vele, hogy megjelent a Csokoládé negyedik kötete. Nagyon izgatott lettem, hogy végre lett folytatása az egyik kedvenc történetemnek, és újra abba a világba utazhatok, ami annyira kedves nekem, mert már nagyon hiányzott, teljesen történet-honvágyam volt, és ahogy végiglapoztam a könyvet, a dátumozásból láttam, hogy az első kötethez hasonlóan, ez is szintén húsvét környékén játszódik, így nehezen, de félretettem erre az időszakra.

A Csokoládé sorozat nagyon különleges, ahogy kinyitjuk és olvassuk, nemcsak egy varázslatos történet elevenedik meg a szemünk előtt és válunk a részesévé, de illatok sokasága száll fel az egyes lapokról: édes, olykor kesernyés vagy füstös csokoládé; távoli tájakat idéző fűszerek: "Tonka. Vanília. Sáfrány. Szegfűszeg. Zöld gyömbér. Kardamom"… A negyedik könyvben kicsit háttérbe kerül a csokoládé és az ízek, teret adva a mindent átszövő történeteknek, meséknek, amik nemcsak segítenek keretbefoglalni és továbbadni az eseményeket és tapasztalatokat, de mélységet és elemzést adnak azoknak.

„Maman mindig azt mondja, hogy a történetek tartanak minket életben. A történetek, amelyeket az emberek mesélnek, és amelyek szétszóródnak, mint bogáncspihe a szélben. Maman szerint a történetek maradnak csak, amikor már nem vagyunk, miközben a hideg északi szél, az olvadó hó hangját túlharsogva, gyászos dalt énekel.”

„Anyám azt mondta, hogy a történetekben varázslat rejlik. Elmondják, kik vagyunk, kik voltunk, és reményeink szerint kikké akarunk válni. A történetek keretbe foglalják az életünket, elmesélik a mögöttes tartalmakat. Néha lehetővé teszik, hogy a tündérmesék korlátai közül kitörve elmondjuk az elmondhatatlant, amit még magunk előtt is titkolunk.”

A kötet központi alakja a szintén csodálatos képességekkel megáldott Rosette, Vianne tél gyermeke, az epertolvaj, aki beszéd híján képek és szimbólumok segítségével kommunikál a külvilággal, ő a másság megtestesítője. Az egyes történetek szamócaindaként ágaznak szerteszét, elmesélve olyan témákat, mint bűntudat, ami egy életen át cipelt titok súlyával nehezedik tulajdonosára, és halál, (mint a bűntudat alóli feloldozás), szeretet és szabadság (illetve utóbbi hiánya) szülő-gyermek kapcsolatban, és persze a barátság, a hasonlóságban, egymás másságában való feloldódás vagy pont a másság-különbözőség miatti eltávolodás. Nagyon megszerettem Rosette-et, közel áll hozzám, így remélem, hogy legalább az ő története mindenképpen folytatódni fog.

„És most az én drága Rosett-em, aki tizenhat éves, meghallja a szél hangját, és tudom, hogy Rosett milyen éhes, milyen vad, önfejű és szeszélyes. A szél egyetlen rohammal magával sodorhatná, ha nem lenne odaerősítve, mint egy vitorla. Ha nem lettem volna elővigyázatos. De a szél még így is rázza a köteléket, amelyek a biztonságunkat óvják. Még így is hallom a szirénénekét. És más helyek illatát hozza. Veszélyről és napfényről, kalandról és örömről mesél. Csili- és borsárnyalatú fényszemcséken át táncol. Torkon akad, mint váratlan nevetés. És végül mindent elvisz, mindent, amiért törted magad. Mindent, amiről azt mondtad magadnak, hogy valahogy magaddal viheted. És mindig a játékosság, a varázslat, sőt az öröm pillanatában kezdődik. Egy másodpercre felvillanó ragyogó fénnyel két felhő között. Édes ízzel a nyelvünkön harangok kongásával. Sőt olykor hóeséssel is. "

És jöjjön pár szeretem idézet a könyvből, a könyveim elolvasás után mindig úgy néznek ki, mint valami saláta: mindenféle hosszúságú és méretű cetlik lógnak ki belőlük, megjelölve egy helyet, ahol elgondolkodtató sorok vannak, amihez később vissza kell nyúljak, vagy szembesítenek valamivel, amire pont szükségem volt, vagy éppen ellenkezőleg, nem akartam, és azzal tűzdelem meg, ami a kezem ügyébe akad: leszakított post it darab, szórólap, ruhacímke vagy egy névjegy.  

„Életünk során megismételjük ugyanazokat a hibákat, eltaszítjuk magunktól azokat, akiket szeretünk, továbblépünk, amikor maradni szeretnénk, szótlanul várunk, amikor szólnunk kellene. Abban az életben, amelyet választottunk, a veszteség az egyetlen állandó. Veszteség, ami felfal mindent. Mint a kígyó. Még önmagát is.”

„Az igazság olyan, mint egy hagyma: egyik réteget a másik után hántjuk le, míg ott marad a közepe, ami megríkat.”

„Az emberek néha rossz dolgokat tesznek. Ettől még nem válnak rossz emberré.”

„Nem könnyű barátokat szerezni, amikor az ember más.”

"Biztonságban akartalak tudni, Rosette. Szeretlek.

- A szeretet sosem biztonságos."

„A vihar után mindig van egy pillanat, amikor a szél csendesebben fúj. Megjátssza a megszelídítettet, flörtöl a felhőkkel a dörgő égen, megcibálja a fákat, mint egy játékos kisgyerek, aki azt ígéri, megint jó lesz. De a szél e játékosság közben a legrettenetesebb. Később, amikor nem állja a szavát, mint oly sokszor annak előtte, megfogadjuk magunkban: soha többé. És amikor azt hisszük, elvett már mindent, amit emberileg lehetséges, az a nyúlfarknyi remény ismét felbukkan, hogy ezúttal, talán most az egyszer...."

„Mert a művészet olyan, mint a szeretet. Elvadul, ha magadnak tartod. Arra való, hogy elajándékozd, különben csak rothad."

„A kakaóvirág különben nem illatos, lényegét elzárva tartja egy elnagyoltan emberi szív alakú hüvelyben. Ma érzem e szív dobogását, a rézserpenyőben a felpezsdülést, ami hamarosan felszabadít egy titkot."

„De a csokoládépára a jövőt jósolja meg, nem a múltat idézi. Most érzem a dohány és a kardamom illatát a rézserpenyőből, a Criollo bab szívhangját. Tiszta és állhatatos, mint az emlékezés. Éjszakai tábortüzek mellett és olcsó szállodai szobákban elmesélt történetek illatát hordozza. Gyors szenvedélyes szerelem, különös csillagok alatt eltöltött ráérős éjszakák illatát, és a folyóét, amelynek ágai a diadalmas tengerhez vezetnek, s azon túl Londonba, Moszkvába, Rómába, Marokkóba, meg még azon is túl, olyan helyekre, amiket csak képes magazinokban látunk, bár a szél olykor elhozza hozzánk izgatóan és csábítóan olyan helyek emlékeztetőit, amiket még látnunk kell, meg kell ismernünk."

Boldog Nyulat!

A húsvét a szülinapunkkal kombinálva remek alkalom a zártkörű (értsd: karantén) csokoládéfesztivál rendezésére. Hozzávalók: 2-3 kg mindenféle étcsokoládé, likőrök és egyéb alkoholok, aszalt gyümölcsök, és persze kell hozzá egy kis kreativitás. Előkerülnek a mindenféle húsvétos, nyulas dekorok, amik hangulatot és keretet adnak az ünnepnek.

A húsvét vasárnapi ízeink kicsit vegyesre sikeredtek, a hagyományos füstölt-főtt sonka tormával holnapra maradt az elhúzódó főzése miatt, így kicsit vegyesen kombináltuk a hazai és olasz ízeket: szarvasgombás mortadella, házi kolbász, rukkola, paradicsom, retek, vörösáfonyás-rókagombás paté pirítóssal és főtt tojással, és az italokról sem feledkezzünk meg: Aperol spritz, valamint levendulás rozé fröccs. (És igen, jövő héttől, vagyis húsvét után diéta következik…)
Akkor következzenek a nyúlánkságok, akarom mondani nyalánkságok, lássuk sorban a recepteket: feketeborsos-aszalt meggyes mendiant, rózsás málna és Whiskeys fekete cseresznye bonbon.

Feketeborsos-aszalt meggyes mendiant

Hozzávalók:

maradék csokoládé

durvára tört feketebors

aszalt meggy

Ezt a receptet Vianne-tól kölcsönöztem a legújabb Csokoládé kötetből, Az epertolvajból. A mendiant tradicionális francia csemege, amit elsősorban a karácsonyi időszakban készítenek és szolgálnak fel. A mendiant latin eredetű szó, ami koldulót jelent, utalva az alamizsnáért kolduló barátokra és szerzetesekre. A mendiantnak négy fajta hagyományos feltétje van, amik a négy római katolikus kolduló szerzetesrend középkori csuháit szimbolizálják, a színeiket alapul véve: mandula (fehér) a domonkosokat, a mazsola (szürke) a ferenceseket, a mogyoró (barna) a karmelitákat és az aszalt füge (lila) az ágostonrendieket. Persze ma már mindenféle más finomságot is raknak a tetejére: pisztácia, dió, aszalt sárgabarack stb.

Elkészítés: a bonbon készítésből visszamaradt csokoládéból korongokat formázok, és megszórom a mozsárral durvára tört feketeborssal, majd az aszalt meggyel.

Rózsás málna bonbon

Hozzávalók:

200 gr 70%-os étcsokoládé

2 gr kakaóvaj

200 gr málna

méz

rózsavíz

vaníliakivonat

szegfű- vagy rózsabors

Imádom a rózsát és a málnát együtt, tökéletes virág-gyümölcs szerelem. A nyíló rózsák édes-harmatos illatát és a zamatos málnák friss ízét a bors forrasztja egybe nyarat idéző harmóniává. 

Elkészítés:

1. A félgömb alakú bonbonformát bíborszínű lüszterporral díszítem, illetve muffin formájú nyomda mintát alkalmazok a tetejére – ez még kísérleti fázisban van, de lesz jobb is.
2. A csokoládét szokás szerint temperálom a burokhoz, beleöntöm a formába, a felesleget kiöntöm, majd a formát beteszem 20 percre a hűtőbe.
3. A málnát felteszem főni, és folyamatos kevergetés mellett hagyom, hogy összerottyanjon, közben hozzáadom a mézet és az összetört borsot, majd amikor a víz elpárolgott belőle, hozzáöntöm a vaníliaesszenciát, és leveszem a tűzről, amikor már langyos, elkeverem benne a rózsavizet is.
4. Újra temperálom a maradék csokoládét, és lezárom vele a bonbonok alját.

Whiskeys fekete cseresznye bonbon

Hozzávalók:

200 gr 70% dominikai étcsokoládé

2 gr kakaóvaj

Jim Beam Red Stag

200 gr fekete cseresznye

méz

szegfűbors

Ezt a bonbont a Jim Beam Red Stag ihlette, aminek az ízvilága két fő komponenst, a bourbont és a fekete cseresznyét ötvözi. Nagyon füstös aromájú dominikai csokit választottam hozzá, ami úgy öleli körbe a tölteléket, mint a cseresznye- és tölgyfahordó, amikben a whiskeyt érlelik éveken keresztül, hogy elősegítsék a megfelelő alkoholfok, szín- és ízvilág elérését.

(***)

Elkészítés:

1. A spirálos csavart bonbonformát bíborszínű lüszterporral díszítem.
2. A csokoládét szokás szerint temperálom a burokhoz, beleöntöm a formába, a felesleget kiöntöm, majd a formát beteszem 20 percre a hűtőbe.
3. A fekete cseresznyét felteszem főni, és folyamatos kevergetés mellett addig főzöm, amíg sűrű nem lesz, közben hozzáadom a mézet és az összetört borsot, majd amikor a víz elpárolgott belőle, leveszem a tűzről, és amikor már langyos, elkeverem benne a whiskeyt is - ízlés szerint lehet önteni, én nem spóroltam vele.
4. Újra temperálom a maradék csokoládét, és lezárom vele a bonbonok alját.

Tipp: érdemes egy éjszakát a hűtőben a hagyni, hogy összeérjenek az ízek.

Csillagpor

Mogyorókrémes bonbon

Amikor az utolsó bonbont is kipattintottam a formából, és végignéztem a csillagporos csokoládékon, hirtelen emlékeztem, ez tényleg varázslat, és nem kell más hozzávaló, mint csokoládé és egy csipet mágia. „Próbálj ki. Kóstolj meg. Ízlelj.” És milyen felemelő érzés visszatalálni a csokoládékészítéshez! „Nem tértél vissza, mert sohasem távolodtál el.” – jött a válasz, és akkor eszméltem rá, hogy az előbb hangot adtam a gondolataimnak.

A bonbonhoz a dm-ben kapható bio mogyorókrémet választottam, ami nem tartalmaz tejet, ellenben több mogyorót, és nagyon finom. A csokoládéburokhoz 64%-os perui étcsokoládé társult, ami az enyhén füstös ízvilága miatt nem éppen a legjobb választás a mogyorónugáthoz, de sajnos gyorsan kifogytam a Lindt csokoládéalapomból, így nem volt más választásom.   

Hozzávalók:

200 gr étcsokoládé

2 gr kakaóvaj

2-3 ek. mogyorókrém

lüszterpor a díszítéshez

Elkészítés:

1. A bonbonformát aranyszínű lüszterporral díszítettem.
2. A csokoládét szokás szerint temperálom a burokhoz, majd beteszem 20 percre a hűtőbe.
3. A mogyorókrémet habzsákba töltöm, és a csokoládéhüvelyeket megtöltöm vele, majd kb. 15-20 percre a hűtőbe teszem.
4. Újra temperálom a maradék csokoládét, és lezárom vele a bonbonok alját.